A budapesti Galilei páholy páholyháza

A Szabadkőműves Wiki wikiből

. [Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők
α


Páholyház
Prometheus-Mur%2525C3%2525A1nyi-Gyula.jpg
A páholyház egykor
A páholy neve Galilei páholy
Helység Budapest
Tervező Strauss Ödön
Az építés ideje 1912-1913.
A felszentelés ideje 1913. december 16.
Egykori címe II. Margit krt. 44.
Mai címe II. Margit krt. 44./Kapás utca 55.
A%252520Budai%252520T%2525C3%2525A1ncklub%252520bej%2525C3%2525A1rata.JPG
A páholyház ma


A páholyház története

"Az 1911-es év jubiláris esztendeje a páholynak; fennállásának 40. évét tölti be.

A negyvenéves évfordulón a páholy a következő három indítványt fogadta el: ... 3/ Az új páholyházat a II. Margit körút és Kapás utcai telken felépítetteti. ... 1912. évben serényen láttak hozzá az új Galilei páholyház felépítéséhez.

A Margit-körút 44. számú telket a meglevő vagyonból vásárolták. Az építéshez szükséges tőke egy részét tehetős ttv. kölcsön formájában adták össze, melynek nagyrésze sohasem került visszafizetésre. Mindenki könyökig nyúlt a zsebébe, míg végre annyi pénz van már együtt, hogy az építkezés megkezdhető. De a kölcsön nagyobb részét bankkölcsön útján fedezték, amellyel azután felépítették a Margit körút és Kapás utca sarkán álló négy emeletes bérházat. Az építés körül Fleissig Sándor és Strauss Ödön ttv. különös ambícióval tevékenykedtek, a tervezést és építést Strauss Ödön építészmérnök tv.-re bízták.

A%252520Galilei%252520p%2525C3%2525A1holy%252520kapuj%2525C3%2525A1nak%252520a%252520%252520terve.JPG
A Galilei páholy bejáratának terve
Margit%252520krt.JPG
A Galilei páholy épülete ma

1913. januári választás alapján Fleissig Sándor tv. marad a főmesteri székben ... bejelenti, hogy az új páholyház építése befejezéshez közeledik és ha a díszes hajlék a ttv. lelkesedése és áldozatkészsége folytán elkészül, az a kr. Művészet számára ne csak akkor vétessék igénybe, ha abban egy-két páholy hetenként néhány órán át munkáit fogja tartani, hanem váljék az a szabadkőműves gondolat állandó gócpontjává. Felveti egy szabadkőműves club létesítésének kérdését is, ahol felolvasásokat, ismeretterjesztő előadásokat, tanfolyamokat lehetne tartani és ez esetben az új páholyház a szabadkőművesi eszme szempontjából is nagy nyereséget jelentene. ... 1913. április 29-én felejthetetlen szép ünnepet ül a páholy. János-ünnep keretében 40 éves műhelyétől búcsúzik a páholy, hogy néhány hónapi kényszerszünetelés után beköltözzön a II. Margit krt. 44. szám alatt épített új hajlékába. ... Az új páholyház felépítése és annak berendezése befejezés felé közeledik, azonban a régi berendezési tárgyak egy részét ott felhasználni már nem tudják. Azokat értékesítendő, felajánlják a Np.-nak, hogy azt egy vidéken megalakuló páholy részére 5.000,- kor-ért vásárolja meg. A Szövetségtanács méltányolva a páholy nagy áldozatkészségét, melyet új székházának építésével kapcsolatosan kimutatott, a felajánlott tárgyakat megvásárolta.

Hosszú, kitartó munka után végre 1913. december 16-án Bókay Árpád Nm. díszes ünnep keretében megvilágítja a műhelyt, amelyen a Np. fővilágosságai teljes számban, a Szövetségtanács, a pesti páholyok pedig kiküldötteikkel vettek részt.

Az ünnepi munkán sok üdvözlő beszéd hangzott el, művész tv.-eink zene és énekszámaikkal gyönyörködtették a jelenvoltakat. A díszvakoláson már növéreink is jelen voltak. ... Az épület 4 emeletes bérháznak készült, melynek alagsorában a földszint és az emeletnek egy teljesen elkülönített részén voltak a páholy helyiségei.

Az alagsorban volt a szentély és a vesztett léptek csarnoka. A földszinten a díszterem, amelyet ebédlőnek is használtak, továbbá a társalgók egy része, játszótermek. Az emeleti részen ugyancsak társalgó, könyvtár, múzeum és az irodák.

A helyiségek berendezése egyszerű, ízléses, a társalgók otthonosak, csupán a szentély elhelyezése bizonyult a gyakorlatban szerencsétlennek. Nem volt szellőztethető és télen -a földszinti helyiségekkel együtt- nehezen volt fűthető.

A lépcsőfeljárók, termek falait szabadkőműves tárgyú metszetek, rajzok, festmények díszítették. A díszterem falán a Zahoray tv. által festett typtichon volt látható. Ugyanott voltak elhelyezve a páholy főmestereinek, tiszteleti tagjainak portréi, vagy mellszobrai.

Az épület Kapás utcai oldalán volt a páholy tulajdonképpeni bejárata, melyet egy Prometheus allegoria díszített. Ez Murányi Gyula művész tv.-ünk alkotása, melyet sajnos 1949-ben, mikor az épületet restaurálták, eltávolítottak, úgyhogy erről csak fényképfelvétel maradt birtokunkban.

A Fő utcai régi szentélyt már április hónapban el kellett hagyni, viszont az új műhelyben a munkát csak decemberben kezdhették meg, amely körülmény bénítólag hatott a páholy munkásságára, mert csaknem 7 hónapig szertartásos munkát nem tarthattak, hanem értekezleteken beszélték meg az eseményeket.


Acz%25C3%25A9l%2B-%2BF%25C3%25A9nyk%25C3%25A9pek%2B187%2BA%2BGalilei%2Bp%25C3%25A1holyh%25C3%25A1z%2Bszent%25C3%25A9lye-.jpg
A Galilei páholyház szentélye

1914. év első felében zavartalanul folyt a páholy működése, amely főképp szociális kérdések megvitatása körül forgott, míg az év második felének munkáját az augusztusban kitört világháború alaposan megbolygatta és a ttv. belátták, hogy a megkezdett viták folytatását jobb időkre kell halasztani.

A Np. székházában berendezett katonai kórház támogatásában -anyagiak hiányában- nem túlságosan vehettünk részt, de felajánlottuk saját helyiségeinket is a Vörös Kereszt céljaira. Foglalkozik még a páholy a sebesültek ellátásával, azok elhelyezésével, ami azonban elsősorban az állam kötelessége és nem társadalmi feladat volt.

1919. március 21-én a tanácskormány intézkedése folytán a szabadkőműves páholyok beszüntették működésüket. A Galilei páholy helyiségeit a II. kerületi "vasasok" szakszervezete foglalta el. E Tanácsköztársaság idején rövid ideig Hollós Oszkár és Acél Antal engedéllyel bejárhattak a páholy helyiségeibe és így sikerült nekik könyvtárunk szabadkőműves vonatkozású műveit külön helyen megőrizni. A múzeumi tárgyakat Hollós Oszkár tv. helyezte el. A szentély le volt pecsételve, de a profán könyvtárt az ott elhelyezkedett szakszervezet használta. ... Még egy ideig reménykedtünk, hogy szabadkőművesi munkánkat hamarosan megkezdhetjük, de elérkezett az a bizonyos 1920. május 20-a, amikor a Np. helyiségeit reggel 9 órakor, a Galilei páholyét ugyanaznap déltájban egy őrnagy vezetéséből álló kisebb tiszti különítmény lefoglalta. A belügyminiszter 1920. május 18-án kelt 1550/Res. számú rendelete alapján az ország területén létező összes szabadkőműves páholyt véglegesen feloszlatta és a páholyok helyiségeinek és vagyonának lefoglalásáról intézkedett.

A rendelet végrehajtását végző őrnagy dr. Krisshaber Adolf tv.-t a páholy helyiségébe hívatta, ahová Acél Antal tv.-t viszont ő kérette és előttük a zárlatot foganatosította, amikor is az aktust magát írásba foglalták. Ehhez még Vértes Béla kincstáros tv. jelenléte is szükséges lett, mert a pénzszekrény kulcsa nála volt. Azt felnyitották és a benne talált értékeket magukhoz vették.

A páholyhelyiségekben maradt, vagy el nem mozdítható értékeinket és berendezési tárgyainkat, bútorainkkal együtt széthordták. Az ott maradt szobrok, festmények, rajzok, ezüsttárgyak, szőnyegek és kegyszerek még évek múltán is a zsibvásáron, régiségkereskedők kirakataiban voltak láthatók. Az ottmaradt közel 4.000 kötetet számláló profán könyvtárunkat a Nemzeti Múzeum vette át megőrzés céljából, ezek tehát jó helyre kerültek.

A páholy helyiségeit azután profán célokra vették igénybe. Iroda és könyvtárhelyiségeinkből lakásokat építettek, a dísztermet, előcsarnokot tánciskola céljaira használták. Átalakítva még az 1945. évi felszabadulás után is megmaradt.

A szentélyből és a hozzátartozó más helyiségekből először a lakók számára pincéket létesítettek, később a háború miatt a pincéket óvóhelyekké változtatták. ... A felszabadulás után kutató útra indultunk, hogy a páholy otthagyott értékei hová tűntek és azokból feltalálhatók-e a tárgyak, amelyeket a Podmaniczky-utcai renoválás után felhasználhatnánk. Néhány heti keresgélés után szomorúan kellett megállapítanunk, hogy mindenünk, ami ott maradt, el is veszett és csupán a ttv.-nél, hozzátartozóiknál őrzött tárgyak egy töredéke maradt meg."[1]

Az épület sorsa

"1924-25 ben Dienes Valéria, a bergsoni filozófia és Isadora Duncan táncművész tanítványa a volt páholyban kialakított Orkesztika Iskolában tanította saját táncmódszerét. Később, a II. vágháború előtt és után is itt működött Cseh György tánciskolája. Az 1950-es években a Ganz Vezérlőberendezések Gyárának vállalati kultúrterme volt, az alagsort dekorációs műhelynek használták. A későbbiekben táncrendezvényeket tartottak a helyiségben, majd 1962-ben a kerületi tanács megalapította a Budai Táncklubot, amely mindmáig itt működik."[2]

Jegyzetek

  1. A Galilei Páholy története
  2. Cs. Szabó Mária: A Budai Táncklub történetéből (1962-2002)

Források és szakirodalom

Kapcsolódó szócikkek

Ω