A nagykanizsai Munka páholy páholyháza

A Szabadkőműves Wiki wikiből

. [Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők
α


Páholyház
A%252520nagykanizsai%252520Munka%252520szabadk%2525C5%252591m%2525C5%2525B1ves%252520p%2525C3%2525A1holy%252520sz%2525C3%2525A9kh%2525C3%2525A1za-eredeti.JPG
A páholyház egykor
A páholy neve Munka páholy
Helység Nagykanizsa
Tervező Rauscher Miksa
Az építés ideje 1912
A felszentelés ideje
Egykori címe Rozgonyi utca 7.
Mai címe Rozgonyi utca 7.
A%252520nagykanizsai%252520Munka%252520szabadk%2525C5%252591m%2525C5%2525B1ves%252520p%2525C3%2525A1holy%252520sz%2525C3%2525A9kh%2525C3%2525A1za-mai.JPG
A páholyház ma


A páholyház története

Nagykanizsán 1878-ban alakult meg a Kelle jótékonysági egyesület. Jelképük a vakolókanál volt, az egyesületből verbuválódott a későbbi szabadkőműves páholy tagsága.

1889. október 16-án tartott páholyalakítási munkát a Kelle jótékonysági egyesület tíz tagja. Az alapítók a Könyves Kálmán, a Galilei, a Testvérülés (Sopron) és a Nächstenliebe (Sziszek) páholy tagjai voltak. A Munka név felvételéről a még mindig ideiglenes engedéllyel működő páholy 1889. novemberi ülésén döntött. A Symbolikus Nagypáholytól kapott végeges működési engedély birtokában a páholy 1890. január 5-én hivatalosan is megalakult. Főmesternek Somogyi Henriket választották meg.

Sokáig a Zrínyi utca 36. szám alatt volt otthonuk. A nagykanizsai Munka páholy 1895 elején hozta létre páholyház-építő bizottságát, amelynek célja a páholyház építés alapjainak előteremtése volt. A szükséges összeg összegyűjtése lassan ment, így az építkezéshez szükséges területet csak 1910-ben vették meg. A páholy Stern Sándortól vásárolt egy 180 négyszögöles telket 7360 korona értékben a Rozgonyi utcában. A páholy terveit Rauscher Miksa szombathelyi műépítész készítette el 500 korona fejében. Maga az építkezés 1912 májusában kezdődött Bricht Jenő tapolcai építőmester vezetésével és már októberre el is készült az épület.

A Rozgonyi utca 7. alatti földszintes ház és a hozzá tartozó házmesteri lakás több mint 40 ezer koronába került. Ezt az összeget adakozásból, illetve kamatmentes vagy alacsony kamatozású hitelfelvételből fedezték. A páholytagok közül a legjelentősebb (10-10 ezer korona) kamatmentes kölcsönnel Rothschild Samu és Stern Sándor segítette az építkezést, valamint a Symbolikus Nagypáholy és az Általános Szabadkőműves Segélyalap is hozzájárult az páholyház költségeihez.Komoly összeget emésztett fel a ház szabadkőműves berendezése is.

1914-ben a Munka páholy a páholyházat saját erőből átalakította kórházzá, s a Vöröskereszt rendelkezésére bocsájtotta.

1920. május 18-án Dömötör Mihály belügyminiszter rendeletileg feloszlatott minden szabadkőműves egyesületet. A feloszlatást a megyék területén a kormánybiztosoknak végezték, miniszteri biztosi hatáskörben.

Rozgonyi.07.%2525201929.jpg
Mint "Missziósház" 1929-ben

Zalában már a rendelet kiadása előtt is hoztak intézkedéseket a szabadkőművesek ellen. 1919 őszén a ferences rend P. Hédly Jeromos kezdeményezésére a kanizsai Munka páholy épületét „Keresztény Otthon” céljára elfoglalta, s ezt a megye hallgatólagosan tudomásul vette.

A páholyház elrekvirálásában P. Hédly Jeromos mellett a református egyház képviseletében Kádár lelkész, az evangélikus egyház képviseletében Hütter lelkész vett részt. A páholyházat ünnepélyesen felszentelték, és a későbbiekben a keresztény párt választási centruma lett. A nagykanizsai páholyház elvétele volt az első ilyen jellegű lépés Magyarországon.

Nagykanizsa lakáshivatala elfogadta a páholyház „Keresztény Otthon” részére való lefoglalását és hatósági zár alá vette, a zárgondnok dr. Tamás János nagykanizsai ügyvédet lett. A miniszteri biztos utasítást adott az épületen szereplő „Munka páholy” felirat, valamint a helyiségekben található szabadkőműves feliratok és jelvények eltüntetésére. Az első világháború után a ház a Szociális Missziótársulat székháza lett, akik ott egy kis kápolnát is kialakítottak.

Mára eredeti alakjából felismerhetetlenül átalakítva óvodaként funkcionál.

Jegyzetek

Források és szakirodalom

Kapcsolódó szócikkek

Ω