Abafi Lajos

A Szabadkőműves Wiki wikiből

. [Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők
α


Abafi Lajos
Életrajzi adatai
Születési neve Aigner Lajos
Születése helye Nagyjécsa
Születése ideje 1840. február 11.
Foglalkozása műfordító, irodalomtörténész, könyvkiadó, bibliográfus, lepkész
Értékelése a szabadkőművesség történésze
Halála helye Budapest
Halála ideje 1909. június 19.


Szabadkőműves tevékenysége

Aigner Lajos leszármazottja volt annak az Aigner Ferenc Ádám kapitánynak, aki a XVIII. századi szabadkőműves források megmentése érdekében összegyűjtötte azokat. A dégi anyagot tőle vásárolta meg Festetics gróf.

Aigner Lajost Türr István főmester vette fel a „Corvin Mátyás az igazságoshoz” nevű páholyba 1870-ben[1]. 1871–1872 között a páholy könyvtárosa volt. 1877-ben a Hajnal társszerkesztője lett, majd 1880-tól egyedül szerkesztette a lapot. Sok történeti tárgyú cikk jelent meg tollából, és sokat tett a Jánosrendi Nagypáholy és a Nagyoriens egyesüléséért. Az egyesülés után még két esztendeig Gelléri Mórral együtt szerkesztették a lapot. A páholy vezetésében szinte minden pozíciót betöltött, 1883–1885 között főmester volt, s hosszú ideig részt vett a szövetségtanács munkájában is. Rendszeresen tartott előadásai igen magas színvonalúak voltak. Érdemes megemlíteni ezek közül a Budapest múlt századi páholyairól, A magyar testőrök és a szabadkőművességről, A rózsakeresztesekről, A bécsi jakobinusokról, Kármán József, Horváth Ádám és Nagyváthy János szabadkőművesi jelképeiről szóló előadásokat, valamint emlékbeszédeit Mátyás királyról, Klapka Györgyről és Paulay Edéről.[2]

A skót rítus magasfokai közül a 18. fokot 1879-ben, a 30. fokot 1882-en érte el. [3]

Már 1881-ben elhatározta, hogy levéltári, múzeumi iratokban és Kazinczy munkáiban fellelhető adatok alapján megírja a hazai szabadkőművesség történetét. 1882-ben váratlanul hozzáférhetővé vált számára a Festetics Pál dégi kastélyának levéltárában őrzött kb. 10.000 ívnyi anyag. A fontosabb iratokat lemásolta és kivonatolta, így azok szerencsésen fennmaradtak az utókor számára is. (Az eredeti anyagok a második világháború végén eltűntek, valószínűleg megsemmisültek.) Sok éves kutatómunkájának részeredményei megjelentek a Hajnal, Kelet, Világosság, Hazánk, Zirkel és Bauhütte c. lapok hasábjain. Főműve először német nyelven jelent meg Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich-Ungarn címmel öt kötetben 1890–1900 között. A magyar vonatkozásokkal kapcsolatos anyagokat egykötetes kiadásban 1900-ban jelentette meg "A szabadkőművesség története Magyarországon" címen, s mindmáig alapvető forrásmunkának számit.[4]

Ez a 12 éves megfeszített munka elvonta a saját megélhetését addig biztosító könyvkiadói, könyvkereskedői tevékenységétől, tönkrement[5]. Emiatt 1899-ben a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége napidíjasaként volt kénytelen állást vállalni, azonban mint állami alkalmazottnak ki kellett lépnie páholyából (1900. október 10.[6]), és az erről szóló igazolást (fedezés) be kellett mutatnia[7].

Jegyzetek

  1. Berényi 20005: Berényi adatai Abafi legény- és mesteravatására vonatkozóan ellentmondásosak, egyedül a felvételének időpontja azonos más forrással, a magasfokúak névjegyzékével (MFM).
  2. Schőn 2000
  3. MFM
  4. Schőn 2000
  5. Varga, 1981: Nem csupán szabadidejét vette igénybe, hanem "sokkal többet, mint amennyit boldogulásom megengedett volna"
  6. Palatinus II. 1939
  7. Varga, 1981: Elbocsáttatását kérő levelében ezt írta: „Szívemnek egyik részét Önöknél hagyom”

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei

  • Fessler Ignácz Aurél . Századok, XII. évf. 1878. 7. sz. 618-645. o.
  • Kazinczy Ferencz mint szabadkőmíves. Weiszmann. [1878].
  • A magyar testőrök és a szabadkőművesség. Koszorú, 1881. II. .444 - 463.
  • Titkos társulatok Temesvárott a mult században: Első közlemény. Történelmi tár: 1. sorozat, VII. évf. 1884. 3. sz. 513–524. o. Online hozzáférés
  • Titkos társulatok Temesvárott a mult században: Második és befejező közlemény. Történelmi tár: 1. sorozat, VII. évf. 1884. 4. sz. 730–739. o. Online hozzáférés
  • A szabadkőművesség lényege, alapelvei, történeti fejlődése, szervezete és feladatai, különös tekintettel hazai viszonyainkra. Budapest, 1888.
  • Geschichte der Freimaurerei in Österreich-Ungarn. I-V.. Budapest: Ludwig Aigner (I-IV), Bagó (V). 1890-1899. Online hozzáférés reprint.Adamant Media Corporation. 2001.
  • A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest: Schmidl H. Könyvnyomdája. 1900. reprint. Budapest: Akadémiai. 1993.
  • A Corvin Mátyás Az Igazságoshoz címzett Budapesti Szabadkőműves-páholy Huszonötéves története. 1869-1894. Budapest 1894.
  • A szabadkőművesség és az uralkodóház. Budapest: Aigner Lajos. 1896. Online hozzáférés reprint. [Miskolc]: Hermit. [2011].
  • Abafi. Ludw., d. i. Ludw. v. Aigner]: Der ungarische Clerus und Adel in den Logen des vorigen Jahrhunderts. (Verzeichn.] Orient 1887 S. 49—50.
  • Aigner-Abafi, Ludw. : Die Freimaurerei in Ungarn 1869—1904. Zirkel 25 1895 S. 9—12; Bauhütte 38 1895 S. 161—168, 172—174; Latomia 18 1895 S. 45—46, 50—54.


Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje
Jelentkezés páholya Corvin Mátyás páholy
Kezes
Kutatók
Felvétel ideje 1870. május 31.
Felvétel páholya Corvin Mátyás páholy
Legényavatás ideje 1870. február 23.
Legényavatás páholya Corvin Mátyás páholy
Mesteravatás ideje 1870. november 17.
Mesteravatás páholya Corvin Mátyás páholy


Skót rítusú pályafutása
18. fok ideje 1879. május 11.
18. fok műhelye Corvin káptalan
30. fok ideje 1882. szeptember 01.
30. fok műhelye I-ső 30-as Tanács
33. fok ideje 2020. március 29.
33. fok műhelye


Források

  • MFM: A MAGYARORSZAGl 33.-AS NAGYTANÁCS VÉD. AL. DOLG. MAGAS-FOKÚ MŰHELYEK NÉVJEGYZÉKE.
  • Schőn 2000: Schőn István: A magyar szabadkőművesség hivatalos folyóiratai, Magyar Könyvszemle, 116. évf. 2000., 2. szám, http://epa.oszk.hu/00000/00021/00025/0007-1ca.html
  • Bálint 2011: Bálint Zsolt: Abafi-Aigner Lajos. In Magyar múzeumi arcképcsarnok. Budapest: Tarsoly. 2002. Online hozzáférés
  • Schöpflin 1909: Schöpflin Aladár: Abafi Lajos. Nyugat, 1909. 14. sz. Online hozzáférés
  • Berényi 20005: Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest: Argumentum. 2005. 131. o.
  • Palatinus II. 1939: Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II.: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939. 5. o.
  • Kozák Péter: Abafi Lajos, pályakép, http://nevpont.hu/content/publikacio/Abafi_Lajos.html
  • Varga 1981: Varga Sándor: Híres könyvkereskedők (1.) AIGNER LAJOS 1840-1909, Népszabadság, 1981. július (39. évfolyam, 168. szám) 1981-07-19 / 16. oldal
  • Wikipédia szócikk: Abafi Lajos, http://hu.wikipedia.org/wiki/Abafi_Lajos

Ω