Apraxin Júlia

A Szabadkőműves Wiki wikiből

. [Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők
α


Apraxin Júlia
Apraxin Júlia
Életrajzi adatai
Születési neve Youlia Alexandrovna Apraxine
Születése helye Bécs
Születése ideje 1828 körül
Foglalkozása színésznő, író
Értékelése
Halála helye Spanyolország
Halála ideje 1917 körül

A társadalmi konvencióktól elszakadó, viharos körülmények között élő asszonynak az elsők között sikerült bejutnia kora legelzártabb férfi társaságába, a szabadkőművességbe, öt évvel Hadik-Barkóczy Ilona után és két évvel Maria Deraismes előtt vették fel.

Az orosz származású de Magyarországon nevelkedett grófnő élete bővelkedett váratlan fordulatokban. Apja bécsi diplomáciai beosztása idején született és kisgyermekkorát ott töltötte. Utána néhány évig Oroszországban élt, majd anyjával - aki elvált, majd férjhez ment Eszterházy József grófhoz - Magyarországra költözött és itt nevelkedett fel. Kor- és nőtársaitól eltérően széleskörű ismereteket szerzett és még asszonykorában is folytatta tanulmányait.

Batthyány Arthúr gróffal kötött házasságából öt gyermeke született. Bécsben, majd Pesten élve nagy társasági életet élt, kora hírességeit vonzotta szalonjába. Férjétől elhidegülve elvált, s Molnár György, a Budai Színház igazgatója lett társa, akivel szorosan együttműködött annak színháza érdekében. Pénzügyileg támogatta, darabokat írt számára és fel is lépett benne. Írásaiban és fellépéseiben központi elem volt a hazafiság, a magyarsághoz való tartozás kihangsúlyozása, az összefogásra felhívás. Színpadi és prózai történetei romantikus, elég valószínűtlen fordulatokban bővelkedő írások voltak.

Színésznői karrierje botrányt okozott, első színre lépésekor a páholyok tüntetően kiürültek, és ezzel a felsőbb körök szimbolikusan kivetették maguk közül a renitens grófnőt. A közönség viszont kíváncsisággal vegyes lelkesedéssel övezte a társadalmi állását otthagyó színésznőt.

1863-ban Párizsba ment és ott próbálta folytatni színészi pályáját. A színházi siker elmaradt, rossz körülmények közé került, s kedvese, Molnár György is elhagyta. Szerencséjére anyjával szemben megnyert egy apanázskövetelési pert.[1] Madridban, Izabella királynő udvarában megismerkedett és férjhez ment Lorenzo Rubio Guillén y Monteneró de Espinoza spanyol lovastiszthez.[2] . Egy ideig Madridban éltek, majd Izabella királynő trónfosztása (1868) után visszaköltöztek Párizsba. Egyes források szerint életük végén újra Spanyolországban éltek.

Szabadkőműves tevékenysége

1880. június 14-én Madridban vették fel a Spanyol Nemzeti Nagyoriens 15. számú, Fraternidad Iberica (Ibéria Testvérisége) nevű szabadkőműves páholyába.[3] Nyilván problémát jelentett a kereső neme, mert a felvételhez maga a nagymester adta meg az engedélyt.[4] Az iniciáción a házigazda Fraternidad Iberica páholy tagjain kívül számos vendég szabadkőműves vett részt, ezek listája szabadkőműves neveikkel fennmaradt. Júlia magának a Buda szabadkőműves nevet választotta.[5] Ezt követően még néhány nőt felvettek, de ez inkább kivétel volt, mint szabály. A francia szabadkőműves lap is beszámolt az esetről[6] , majd visszatért rá párizsi nyilatkozatuk alapján (férje is szabadkőműves volt)[7] , és Júlia 1880-ban megjelent regényét is figyelmébe ajánlotta a testvéreknek[8]

Jegyzetek

  1. Vasárnapi Újság, 1869: Elkeseredett levele végén azt írja, hogy a törvényszék előtt ellenfele ügyvéde kijelentette, miszerint évdíj nem illeti; nagykorú, keresse kenyerét. „E törvény, úgymond, reánk főúri gyermekekre nézve nem létezik; minket nem nevelnek arra, hogy kenyeret tudjunk keresni."
  2. Molnár, 1881: „a grófnő pedig mostohaatyjától maradt nagyobb összegű örökségét pörölte Pozsonyban, melyet pár év múlva megnyervén, gazdaggá lőn és a Párizsból kiadott, nagyobbára ő általa szervezett egyik tábori vöröskereszt egylet lévén a karlista háborút végig élte, majd Kolozsvárra ment és az unitárius vallásra áttérve, egy spanyol főnemes nejévé lőn".
  3. Lacalzada 2006: En 1880 tuvo lugar la ceremonia de iniciación masónica de Da Julia de Rubio y Guillén, condesa de Apratxin, que tras ser proclamada aprendiz escogió el nombre simbólico de "Buda". No fue iniciada según el ritual de adopción, sino "en toda forma como si fuese un hombre", lo que fue un motivo de escándalo para muchos. Sucedió en la Logia Fraternidad Ibérica no 15 del Gran Oriente Nacional de Espana en Madrid.
  4. Mila blog: La autorización para la ceremonia había sido dada por el Gran Maestre del Gran Oriente Nacional de Espana, Seoane, "... en atención a su servicio varonil en el ejército francés, probado en el diploma de Oficial", por lo cual "... pláceme acordársele [el grado de aprendiz] no en clase de adopción que no está establecida en nuestra orden, sino en el carácter varonil". Caballero Puga cita otro testimonio de Seoane: "[a Do Julia Apratxin] le he concedido más de lo que puedo, más que lo que puede conceder un Parlamento Inglés, de quien dicen que es omnipotente, menos para hacer de una mujer un hombre".
  5. Mila blog: Entre miembros de la logia "Fraternidad Ibérica" y visitantes de otras logias, asisitieron setenta franc-masones cuyos nombres iniciáticos figuran al margen en el acta; véase una muestra de los asistentes: "Saulo", "Pelayo 2o", "Abdherramán", "Roldán", "Marco Polo", "Hipócrates", dos "Viriatos", "Murillo", "Avicena", dos "Sócrates", "Washington", "Moltke", "Lamartine", "David", "Colón", "Churruca", "Américo", "Calvino", Servet", "Trajano", "Licurgo", otro "Viriato", "Galeno", "Aristóteles"... la condesa de Apratxin podía sentirse bien arropada en su iniciación. Ella misma, tras ser proclamada aprendiz escogió el nombre simbólico de "Buda".
  6. la Chaîne d'Union, 1880a: Premiere Initiation a Madrid d'une Femme. Lundi H Juin, eut lieu un grand événement Maçonnique. Une illustre dame, appartenant par sa naissance ot ses propriétés a la noblesse austrohongroise cl par ses liens ŕ l'Espagne, a été reçue clans la loge Fraternidad Ibrerico, n" 90, de l'Or? National d'Espagne. Le nombre des assistants était île 7!) parmi lesquels on comptait des Représentants do 14! Logos actuellement régies par le Cuv. (h'.\ National. Tous les FF? étaient en habit de cérémonie et cravate blanche, portaient des décorations profanes et Maçonniques, la plupart en pierreries, ce qui produisait un effet admirable sous l'effet des lumičres. On remarquait des Maçons américains qui étaient parés d'un vrai trésor. Mais ajoutons que dans cette tenue, toutes les classes do la Société étaient représentées. La néophyte était revętue d'une robe blanche d'une grande richesse ; sa figure d'une grande beauté, inspirait a la fois et la sympathie et le respect. Elle s'avança dans le temple, sur un tapis de roses, d'oeillets et d'autres fleurs qui jonchaient le sol. Apres que la nouvelle initiée eut reçu la lumiere entre les colonnes, le Vénérable descendit pour la prendre et la conduire a l'autel, afin qu'elle renouvelât son obligation. On forma la voute d:acier et tous les FF? présents jeterent des fleurs sur son passage. L'investiture achevée on la revetit d'un petit tablier de soie blanche, bordé d'or, au milieu duquel étaient peints admirablement les insignes Maçonniques. L'Orat?, le F? Neus, prononça un éloquent discours sur ^importance du rôle de la femme dans la Société moderne. On passa ensuite ausplendide et parfait buffet, servi avec une élégance et un gout par les soins d'un F?, éminent restaurateur de Madrid, ou il tient un des établissements les plus connus. Les travaux de table achevés, chacun félicita la nouvelle soeur et toute l'assistance se relira, enthousiasmée d'une fete aussi solennelle qui ouvre de nouvelles destinées au beau sexe en Espagne.
  7. la Chaîne d'Union, 1880b: Mais pour ne parler que de la Dame qui fut reçue Maçon, par la L? Fraterindad Iberica, n° 90, elle est venue a Paris, ou elle est encore pour quelque temps. Nous avons eu la faveur de la voir et de causer avec elle. Elle était porteur d'une lettre d'introduction du Or? Secret? du Grand Orient National d'Espagne. Cette dame nous a inspiré et la meilleure estime et la plus grande considération. Elle nous a montré son diplôme qui est parfaitement en regle. Notre Soeur et son mari, qui est également Mac? nous ont expliqué qu'elle avait été reçue au meme titre qu'un profane et qu'elle avait été initiée en L? Bleue, de Mac? ayant passé par tontes les épreuves du véritable Maçon. Elle est donc Maçon par ce fait; nous le constatons sans l'apprécier. Les différentes Maçonn? en général n'admettent pas encore l'initiation de la femme aux mysteres purs de la Maçonn?. Le Grand Orient National d'Espagne a fait une exception. Sera-t-i! suivi? A d'autres que nous de résoudre ce point fort délicat.
  8. la Chaîne d'Union, 1880c: L'Une ou l'autre? par la Comtesse Julie Apraxin, est une roman des plus attrayants et des plus émouvants. ... Nos FF?, voudront lire ce livre.

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei

Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje
Jelentkezés páholya n.a.
Kezes
Kutatók
Felvétel ideje 1880. június 14.
Felvétel páholya Fraternidad Iberica
Legényavatás ideje
Legényavatás páholya
Mesteravatás ideje
Mesteravatás páholya


Források

  • Snoek, J. A. M.: Initiating Women in Freemasonry, 2012, Leiden, Brill.
  • Molnár, 1881: Molnár György: Világostól Világosig. Emlékeimből. II. és III. könvv. Arad, Ungerleider ?., 1881. idézve Hankiss János: Apraxin Júlia és Alfred de Vigny. Adatok gróf Batthyány Arturné. Apraxin Júlia egykori magyar színésznő életéhez, Egyetemes Philologiai Közlöny . — 1934 . évf. , 7—8.
  • Vasárnapi Újság, 1869: Vasárnapi Újság, 1869. 662. old.

Kapcsolódó szócikkek

Ω