Aranka György

A Szabadkőműves Wiki wikiből

. [Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők
α


Aranka György
Aranka György
Életrajzi adatai
Születési neve
Születése helye Szék
Születése ideje 1737. szeptember 17.
Foglalkozása író, költő, tudományszervező
Értékelése A magyar nyelvművelés és közművelődés előmozdítója.
Halála helye Marosvásárhely
Halála ideje 1817. március 11.


Szabadkőműves tevékenysége

Az közismert, hogy Aranka Györgyöt Bécsben vették fel szabadkőművesnek[1], de a pontos dátum kérdéses. A legelfogadottabb dátum 1779[2], s ez összhangban van azzal, hogy a Zur Gekrönten Hoffnung 1781-es jegyzékében huszonkilencedik felvettként, de éppen nem jelen lévő tagként szerepelt Georg von Aranka szabadkőműves legény.[3] 1780 tájékán befogadták a nagyszebeni Szent András páholyba. Itt 1787-ben a határozták el, hogy összeállítanak egy erdélyi Enciklopédiát. Ez nem sikerült, de egy ásványgyűjteményt létrehoztak és a friss külföldi kiadványokat rendszeresen megbeszélték.[3] II. József halála után a páholy működése megszűnt, viszont egy ismeretlen nevű kolozsvári páholy dolgozni kezdett[4], többek között Aranka közreműködése folytán. A páholy és Aranka nagy eredménye volt a Történeti és a Nyelvművelő társaság létrehozása. Aranka és Kazinczy hosszú ideig tartó levelezésében gyakran volt szó a szabadkőművességről is. Arankához írt levelében fogalmazta meg Kazinczy szabadkőműves hitvallását is.

A szabadkőművesség 1795-ös betiltása után Jancsó Elemér szerint hat évig még részt vett illegális összejöveteleken, majd 1801-ben kilépett, s már csak a Nyelvművelő társaságra fordította energiáját.[3]

Jegyzetek

  1. Abafi 1993  Ezeket követték 1780-ban [...] Befogadást nyertek végül: Aranka György, a marosvásárhelyi kir. tábla ülnöke, bécsi páholyból
  2. Jászberényi 2002  Kortársa, Székely Márton szerint Aranka életének egyetlen külföldi útján, Bécsben lett szabadkőműves. A beavatás tágabb időhatárait Döbrentei Gábor említi: eszerint Aranka György 1779-ben lépett be az egyik helyi páholyba, úgy, hogy erre az alkalomra életében először német ruhát csináltatott.
  3. ^ 3,0 3,1 3,2 Jászberényi 2002
  4. Abafi 1993  Kazinczy már 1790. márczius havában buzdította Arankát páholy alakítására, ami alighanem gyorsan meg is történt– hiszen volt Kolozsvárott t[estvér]. elég.

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei

  • Egy erdélyi magyar nyelvmívelő társaság felállításáról való rajzolat a haza felséges rendeihez, Kolozsvár, 1791.


Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje
Jelentkezés páholya n.a.
Kezes
Kutatók
Felvétel ideje 1779 körül
Felvétel páholya Zur Gekrönten Hoffnung, Bécs
Legényavatás ideje
Legényavatás páholya
Mesteravatás ideje
Mesteravatás páholya


Források

  • Abafi 1993: Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1993. ISBN 963-05-6540-4 Reprint
  • Szilágyi György: Aranka György és a szabadkőművesség. In Magyar Múzeum 1991. 1-4. füzet/Kísérő sorok, I. évfolyam. Budapest: Akadémiai Kiadó-Közép-Európai Múzeum Alapítvány. 183-186. o. Az Új Erdélyi Múzeum folytatása
  • Jászberényi 2002: Jászberényi József: "Az Ember áll százmillio Én-ből.": Egy fontolva haladó szabadkőműves polihisztor, filozófus: Aranka György. Irodalomtörténet, LXXXIII. évf. 2002. 2. sz. 280-292. o. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a tudomegyetemk irodalomtörténeti intézeteinek folyóirata Online hozzáférés
  • Németi Judit: Aranka György és az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. Nyugati Kapu, I. évf. 2009. 1. sz. 35-52. o. Nyugati Kapu páholy
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest: Argumentum. 2005.

Kapcsolódó szócikkek

Ω