Bókay Árpád

A Szabadkőműves Wiki wikiből

. [Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők
α


dr. Bókay Árpád
200px-B%C3%B3kay_%C3%81rp%C3%A1d-001.jpg
Életrajzi adatai
Születési neve Bock Árpád
Születése helye Pest
Születése ideje 1856. augusztus 15.
Foglalkozása belgyógyász, farmakológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Értékelése
Halála helye Budapest
Halála ideje 1919. október 20.


Szabadkőműves tevékenysége

Amikor Bókay Árpád 1902-ben a pesti Pátria páholyba jelentkezett, Hevesi József író így ajánlotta felvételre: "Dr. Bókay Árpád felvételét a testvéri láncba nemcsak tudása, nemcsak fényes állása miatt tartom nagy nyereségnek, de lelkének szárnyalása és szívének nemessége miatt is." Testvére, Bókay János és fia, Bókay Zoltán is ennek a páholynak voltak a tagjai. A Pátria páholy küldötteként Bókay Árpád bekerült a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy Szövetségtanácsába. 1905-ben helyettes nagymesterré, 1915-ben pedig a magyar szabadkőművesség nagymesterévé választották, amely tisztséget haláláig, 1919-ig betöltött. 1908-tól a Demokratia páholy tiszteletbeli tagja lett.

Az I. világháború során 1915. első hónapjaiban Kárpátaljára az oroszok betörtek és leromboltak több falut. Az állam feladatként tűzte ki, hogy az elpusztult falvakat újjáépítsék. A szabadkőművesek az egyik falu, Mezőlaborc rendbehozatalát vállalták és végezték el. Bókay Árpád nagymester a szabadkőműves Világ című újság hirdetéseivel szervezte a gyűjtést, rendszeresen meglátogatta az újjáépülő falut, amelyet ezután Kőművesfalvának neveztek el.

A világháború sebesültjei olyan sokan voltak, hogy kórházak már nem tudták ellátni őket. Ezért a Nagypáholyházat más páholyokhoz hasonlóan - dr. Bókay Árpád irányításával - hadikórházzá alakították át. Az ott dolgozók munkáját a Vöröskereszt érdemkereszttel ismerte el.

Az 1918. október 25-én hatalomra jutott Magyar Nemzeti Tanácsot és a Károlyi kormányt a szabadkőművesek saját eszméik megvalósítójának tekintették, Bókay Árpád nagymester a következőket mondta:

"...ma csak egyet akarhat mindenki, aki jó és igaz hazafi: akarjuk a független, szabad Magyarországot, melynek történelmi határai sértetlenek, melyen belül mindenkinek egyenlő a joga, akármilyen nyelvű, nemzetiségű és vallású, ahol mindenki számára egyenlően mérik az igazságot, ahol a hatalmat a néptől nyeri a kormány; akarjuk a békét a szomszéd népekkel és minden népek és országok testvéries szövetségét, hogy kiküszöbölhessük szótárunkból a háború gondolatát; akarjuk a katonai leszerelést, hogy felszabaduljanak termelő munkára a munkás karok, a tervező agyvelők és a keserves adómilliók, akarjuk határainkon belől a békés egyetértést és a fegyelmezett rendet, hogy mielőbb megkezdhessük felépíteni mindazt, ami romba dőlt a háború emésztő évei alatt, akarjuk, hogy szociális törvényeink biztosítsák a legszegényebbnek, legnyomorultabbnak, leggyengébbnek is az emberi megélhetést; akarjuk, hogy iskoláinkban hazaszeretetre, emberszeretetre, erkölcsösségre és munkás életre neveljék gyermekeinket; akarjuk, hogy ne legyen analfabéta hazánk határain belől, akarjuk, hogy a földbirtok eloszlás a mai beteges állapottól eltérően egészséges alapokon rendeztessék, hogy a föld azoké legyen, akik azt meg is mívelik, akarjuk, hogy a föld többet teremjen, mint ma; akarjuk, hogy a többtermelés módját még a legegyszerűbben gondolkodó földmíves is könnyen megoldhassa; akarjuk, hogy a progresszív adózás legyen uralkodó a egész vonalon, akarjuk, hogy az eddigi politikai pártok keretei omoljanak le s hogy egyesüljön mindenki egy akarattal megmenteni hazánkat a pusztulás veszedelmeitől; akarjuk, hogy okuljanak politikusaink a múltak hibáin és bűnein, hiúságuk, versengésük, torzsalkodásuk, féltékenységük hallgasson most el, s a ki ezt a parancsot nem teljesítené, azt űzzük el a munkatérről, ahol ma csak őrizetlen, önfeláldozó munkásoknak van helyük. ... Akik ezeket a tiszta szabadkőműves. elveket magukénak vallják s ,meg is akarják valósítani, azok minden magyar szabadkőművesben hű barátra, önzetlen munkatársra fognak találni.

Ez a szabadkőműves programm a Magyar Nemzeti Tanács s az imént megalakult népkormány programmja is. Az út tehát ki van jelölve számunkra. Menjünk velük, dolgozzunk velük, segítsük őket nagy, nehéz, de hálás munkájukban, hogy megrázkódtatás nélkül léphessen át a régi Magyarország az új Magyarország ígéretföldjére, ami minden jó hazafinak leghőbb óhajtása."

E támogató nyilatkozat ellenére a Tanácsköztársaság létrejötte után a szabadkőművesség további működését már nem engedélyezték - a többi polgári egyesülettel egyetemben.

B%2525C3%2525B3kay%252520%2525C3%252581rp%2525C3%2525A1d%252520nagymester.jpg
Bókay Árpád nagymesteri díszben. Forrás: L. Nagy Zsuzsa: Szabadkőművesek, 9. melléklet
Plakett_ab_B%2525C3%2525B3kay_%2525C3%252581rp%2525C3%2525A1d%25252B.jpg
Vágó Dezső(1882-1945): Bókay Árpád - SICVOS NON VOBI

Jegyzetek

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei

  • Bókay Árpád: Mozart emlékezete. Születésének 150 éves évfordulója alkalmából felolvastatott a Pátria január 26-án tartott díszmunkáján, Budapest, 1906.
  • Bókay Árpád: Az út, az élet, az igazság. A magyarországi szabadkőművesek nagymesterének az 1915. évi október hó 30-án tartott nagygyűlésén mondott székfoglaló beszéde, Budapest, 1915.


Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje 1902. november 07.
Jelentkezés páholya n.a.
Kezes
Kutatók Hevesi József
Felvétel ideje 1902. december 05.
Felvétel páholya Pátria páholy
Legényavatás ideje 1903. május 22.
Legényavatás páholya Pátria páholy
Mesteravatás ideje 1904. február 05.
Mesteravatás páholya Pátria páholy


Források

  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Bókay Árpád szabadkőművessége, Mérlegen a múlt, Írások Budapest XVIII. kerületének történetéből, Budapest, 2010, 139-144. oldal
  • Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest: Argumentum. 2005.
  • Ez a Bókay, úgy látszik, intelligens ember, Egy jeles orvos a régi Pestről, Budapest, 2003.

Kapcsolódó szócikkek

Ω