Benedek Marcell

A Szabadkőműves Wiki wikiből

. [Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők
α


Benedek Marcell
Benedek%252520Marcell.jpg
Életrajzi adatai
Születési neve
Születése helye Budapest
Születése ideje 1885. szeptember 22.
Foglalkozása író, irodalomtörténész
Értékelése Műfordítói és irodalomnépszerűsítő munkássága a legjelentősebb.
Halála helye Budapest
Halála ideje 1969. május 30.

Benedek Elek fia, Benedek István apja.

Szabadkőműves tevékenysége

1910. november 24-én kérte felvételét a Deák páholyba, s 1910. december 17-én fel is vették. Aktívan részt vett a Deák Ferenc Nyilvános Népkönyvtár létrehozásában az építkezés ügyeit szervező bizottság tagjaként - ezt ugyanis a Deák páholy építtette föl a budapesti Almássy téren. (A projektben természetesen együttműködtek a fővárossal - a szabadkőműves főpolgármesterrel, Bárczy Istvánnal -, valamint a fővárosi könyvtár igazgatójával, a szintén szabadkőműves Szabó Ervinnel.) A könyvtárt 1913. december 23-án avatták föl. (Mára az eredeti épület eltűnt, de a könyvtár új helyen tovább működik.)

1914-ben páholya szónokává és a nagypáholyban az Irodalmi Bizottság tagjává választották, 1916. január 22-én helyettes főmesterré, 1917 őszén pedig már a Nagypáholy főtitkárává választották.

A szabadkőművesség az 1920-as betiltása után nem működhetett hivatalosan, de a szabadkőművesek tartották egymással a kapcsolatot és időről-időre egy-egy megemlékezést tartottak - pl. tíz esztendővel a betiltás után a Royal Szálló különtermében ünnepelték Lessing születésének kétszázadik évfordulóját, amelyen Benedek Marcell beszélt Lessing szabadkőművességéről.

Az 1945-ben újjáéledő magyar szabadkőművesség azonnal meg akarta választani nagymesterévé, de ezt akkor még nem vállalta el, mert a kolozsvári Bolyai Egyetemen a magyar esztétika tanszéket szervezte újjá. Amikor visszatért Budapestre, akkor páholya 1948-ban főmesterévé választotta (1948. február 25-én tartja főmesteri székfoglalóját), és Supka Géza nagymester mellett helyettes nagymester lett. 1949-ben Supka lemondott a nagymesterségről, és ekkor - 1949. március 10-én tartotta nagymesteri székfoglalóját.

Benedek Marcell nagymesteri székfoglalójában azt mondta: "Ha a programomat egyetlen mondatba kellene összefoglalnom, így fogalmaznám meg: szépen élni, amíg lehet, és szépen meghalni, amikor kell." A továbbiakban kijelentette, hogy a magyar szabadkőművesség egyedüli lehetséges működési területe jelenleg a kultúra, a szépség művelése. Ennek jegyében az addiginál is gazdagabb, magas színvonalú előadások sorát tartották meg. Benedek Marcell annyi előadást tartott, amennyire csak felkérték – Budapesten és a vidéki páholyokban is. Nagymesteri portréját Herman Lipót festőművész, a Balassa József páholy tagja festette meg.

1950. január 14-én az összes páholy közösen rendezett egy nővérestet. Supka Géza megnyitója és Jancsin Ferenc hegedűjátéka után Benedek Marcell nagymesternek erre az alkalomra írt „kis színdarabját” mutatták be A zongora címen.

1950. július 1., a szabadkőművesség újabb betiltása után Benedek Marcell - hasonlóan a többi szabadkőműveshez - zaklatás nélkül élhette életét és folytathatta munkásságát. Ekkor is nagymesternek ismerték el világszerte, például amikor Gerő Andor 1959-ben Torontóban páholyt készült alapítani, Benedek Marcelltől kért erre engedélyt. Amikor megromlott egészségi állapota, 1962-ben Takács Györgyöt nevezte ki utódjául a magyarországi szabadkőművesség vezetésében.

Jegyzetek

Benedek%252520Marcell%252520f%2525C5%252591mester%2525203.jpg
Benedek Marcell nagymesterként
Benedek%252520Marcell%252520f%2525C5%252591mester%2525202.jpg
Benedek Marcell nagymesterként
Benedek%252520Marcell%252520f%2525C5%252591mester.jpg
Benedek Marcell nagymesterként

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei

  • Benedek Marcell: A zongora, Székelyföld, 2008. augusztus


Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje 1910. november 24.
Jelentkezés páholya Deák Ferencz, a Testvériséghez
Kezes Fazekas Bernát
Kutatók Lukács Ödön, Magyar Rezső, Szentirmai Ferenc
Felvétel ideje 1910. december 17.
Felvétel páholya Deák Ferencz, a Testvériséghez
Legényavatás ideje 1911-ben
Legényavatás páholya Deák Ferencz, a Testvériséghez
Mesteravatás ideje 1912-ben
Mesteravatás páholya Deák Ferencz, a Testvériséghez


Források

Kapcsolódó szócikkek

Ω