Benedek Marcell
. [Blog] [Hírek, események] [Programok] [Könyvek] [Cikkek] [Aukciók] [Páholyok] [Wiki] [Képgaléria] [Naptárak] [Bibliográfia] [Napjaink páholyai] [Látogatói statisztikák] [Letölthető anyagok] [Deklaráció] [Kapcsolatok] [Keresések]
| α |
 | |
| Életrajzi adatai | |
| Születési neve | |
| Születése helye | Budapest |
| Születése ideje | 1885. szeptember 22. |
| Foglalkozása | író, irodalomtörténész |
| Értékelése | Műfordítói és irodalomnépszerűsítő munkássága a legjelentősebb. |
| Halála helye | Budapest |
| Halála ideje | 1969. május 30. |
Benedek Elek fia, Benedek István apja.
Tartalomjegyzék
Szabadkőműves tevékenysége
1910. november 24-én kérte felvételét a Deák páholyba, s 1910. december 17-én fel is vették. Aktívan részt vett a Deák Ferenc Nyilvános Népkönyvtár létrehozásában az építkezés ügyeit szervező bizottság tagjaként - ezt ugyanis a Deák páholy építtette föl a budapesti Almássy téren. (A projektben természetesen együttműködtek a fővárossal - a szabadkőműves főpolgármesterrel, Bárczy Istvánnal -, valamint a fővárosi könyvtár igazgatójával, a szintén szabadkőműves Szabó Ervinnel.) A könyvtárt 1913. december 23-án avatták föl. (Mára az eredeti épület eltűnt, de a könyvtár új helyen tovább működik.)
1914-ben páholya szónokává és a nagypáholyban az Irodalmi Bizottság tagjává választották, 1916. január 22-én helyettes főmesterré, 1917 őszén pedig már a Nagypáholy főtitkárává választották.
A szabadkőművesség az 1920-as betiltása után nem működhetett hivatalosan, de a szabadkőművesek tartották egymással a kapcsolatot és időről-időre egy-egy megemlékezést tartottak - pl. tíz esztendővel a betiltás után a Royal Szálló különtermében ünnepelték Lessing születésének kétszázadik évfordulóját, amelyen Benedek Marcell beszélt Lessing szabadkőművességéről.
Az 1945-ben újjáéledő magyar szabadkőművesség azonnal meg akarta választani nagymesterévé, de ezt akkor még nem vállalta el, mert a kolozsvári Bolyai Egyetemen a magyar esztétika tanszéket szervezte újjá. Amikor visszatért Budapestre, akkor páholya 1948-ban főmesterévé választotta (1948. február 25-én tartja főmesteri székfoglalóját), és Supka Géza nagymester mellett helyettes nagymester lett. 1949-ben Supka lemondott a nagymesterségről, és ekkor - 1949. március 10-én tartotta nagymesteri székfoglalóját.
Benedek Marcell nagymesteri székfoglalójában azt mondta: "Ha a programomat egyetlen mondatba kellene összefoglalnom, így fogalmaznám meg: szépen élni, amíg lehet, és szépen meghalni, amikor kell." A továbbiakban kijelentette, hogy a magyar szabadkőművesség egyedüli lehetséges működési területe jelenleg a kultúra, a szépség művelése. Ennek jegyében az addiginál is gazdagabb, magas színvonalú előadások sorát tartották meg. Benedek Marcell annyi előadást tartott, amennyire csak felkérték – Budapesten és a vidéki páholyokban is. Nagymesteri portréját Herman Lipót festőművész, a Balassa József páholy tagja festette meg.
1950. január 14-én az összes páholy közösen rendezett egy nővérestet. Supka Géza megnyitója és Jancsin Ferenc hegedűjátéka után Benedek Marcell nagymesternek erre az alkalomra írt „kis színdarabját” mutatták be A zongora címen.
1950. július 1., a szabadkőművesség újabb betiltása után Benedek Marcell - hasonlóan a többi szabadkőműveshez - zaklatás nélkül élhette életét és folytathatta munkásságát. Ekkor is nagymesternek ismerték el világszerte, például amikor Gerő Andor 1959-ben Torontóban páholyt készült alapítani, Benedek Marcelltől kért erre engedélyt. Amikor megromlott egészségi állapota, 1962-ben Takács Györgyöt nevezte ki utódjául a magyarországi szabadkőművesség vezetésében.
Jegyzetek
| |
| Benedek Marcell nagymesterként |
| |
| Benedek Marcell nagymesterként |
| |
| Benedek Marcell nagymesterként |
Szabadkőművességgel kapcsolatos művei
- Benedek Marcell: A zongora, Székelyföld, 2008. augusztus
| Jelentkezés ideje | 1910. november 24. |
| Jelentkezés páholya | Deák Ferencz, a Testvériséghez |
| Kezes | Fazekas Bernát |
| Kutatók | Lukács Ödön, Magyar Rezső, Szentirmai Ferenc |
| Felvétel ideje | 1910. december 17. |
| Felvétel páholya | Deák Ferencz, a Testvériséghez |
| Legényavatás ideje | 1911-ben |
| Legényavatás páholya | Deák Ferencz, a Testvériséghez |
| Mesteravatás ideje | 1912-ben |
| Mesteravatás páholya | Deák Ferencz, a Testvériséghez |
Források
- Berényi 2005: Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest: Argumentum. 2005.
- Benedek Szabolcs: A szabadkőműves Benedek Marcell, Új forrás, 2007. (39. évf.) 6. sz., http://www.jamk.hu/ujforras/0706_12.htm
- Berényi Zsuzsanna Ágnes: Benedek Marcell ismeretlen színműve, Székelyföld, 2008. augusztus, http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=NTYz
- Benedek Marcell: Naplómat olvasom, Budapest, 1965.
- Wikipédia szócikk: Benedek Marcell, http://hu.wikipedia.org/wiki/Benedek_Marcell
Kapcsolódó szócikkek
Ω
