Kazinczy Ferenc

A Szabadkőműves Wiki wikiből


. [Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők
α


Kazinczy Ferenc
Kazinczy Ferenc
Életrajzi adatai
Születési neve
Születése helye Érsemje
Születése ideje 1759. október 27.
Foglalkozása író, költő
Értékelése A felvilágosodás kori magyar irodalom és nyelvújítás vezéralakja
Halála helye Széphalom
Halála ideje 1831. augusztus 23.


Szabadkőműves tevékenysége

Olvasmányai alapján nagyra becsülte a szabadkőművességet, s amikor egy társaságban ezt a véleményét hangoztatta, utána Fráter István megszólította és felajánlotta számára belépést, ha igazán szándékában állna ez. A dolog azonban elhúzódott, ezért gróf Török Józsefhez fordult, akiről úgy tudta, hogy szabadkőműves.

Kazinczyt végül 1784. január 16-án[1] gróf Török Lajos, (későbbi apósa) a kassai tankerület főigazgatója és a miskolci szabadkőműves páholy főmestere avatta fel a miskolci Erényes világpolgárokhoz páholy tagjai közé. Szabadkőműves nevének az Orpheust választotta. Ez lett később az általa szerkesztett és jobbára írt folyóirat címe.

II. József 1785. december 20-án kibocsátott rendeletében azon városokban engedélyezte csak a páholyok működését, amelyekben kormányszék volt, így a miskolci páholy megszűnt. A haladó gondolatok hívei - így Kazinczy is - a Rózsa-rendbe belépve próbálták folytatni a progresszió érdekében végzett tevékenységüket.

A szabadkőművességgel kapcsolatos viták kapcsán jelenik meg egy állítólagosan németből fordított könyv „A szabadkőművesek nem jakobiták”[2] címmel, amelyre egy jezsuita szellemben megfogalmazott röpirat[3] válaszolt, állítva a szabadkőművesek jakobinusságát.

A Martinovics-féle összeesküvés miatt 1794. december 14-én éjjel Regmecen, anyja házában elfogták, majd Budára szállították és perbe fogták. Azzal vádolták, hogy a Hajnóczy által neki kézbesített reformkátét lemásolta és terjesztette. 1795. május 8-án fővesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélték, de ezt az ítéletet három héttel később a király várfogságra enyhítette. Több börtönben, köztük a hírhedt kufsteiniben összesen 2387 napot töltött. 1801. június 28-án kegyelmet kapott a királytól. Semmi adat nincs arra vonatkozóan, hogy miképp gondolkozott Kazinczy a Martinovics és Laczkovics által terjesztett politikai irányvonalról, mindenesetre aggodalmai ellenére egyetérthetett vele.

Jegyzetek

  1. Schőn István tévesen 1781 május 18-ra teszi a felvétel időpontját, ami már csak azért is lehetetlen, mert Kazinczy 1783. tavaszán nyilatkozik meg arról, hogy szeretne belépni.
  2. A névtelen kiadvány szerzőjét a Petrik-féle bibliográfia pótkötete Horváth Ádámmal azonosítja.
  3. Felfedezett álorcza, melly nyilván kimutatja, hogy a’ szabad kőmívesek valóságos Jakobínusok, Írta Igaz Hazafi, [Kassa], 1794.

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei

Kazinczy így vall a szabadkőművességről:

„A kőművesség oly társaság, amely egy kis karikát csinál a legjobb szívű emberekből, melyben az ember elfelejti azt a nagy egyenetlenséget, amely a külső világban van, amelyben az ember a királyt és a legalacsonyabb rendű embert testvérének nézi, amelyben elfelejtkezik a világ esztelenségei felől, s azt látván, hogy minden tagban egy a lélek, tudniillik a jónak szeretete, dolgozik, örömkönnyeket sír”

Kazinczy a Pályám Emlékezetében így ír Born Ignáccal (róla mintázta a Varázsfuvola Sarastro figuráját Mozart) történt első találkozásáról:

„Látni akarám udv. Consil. Born Ignác urat. Vezetőm kezet csókola neki fiúi tiszteletből, nem alacsonysággal. Udvari gyászában űle bibliothecájában a nagy Fridrich után, s fel nem kele előttünk, a mint mondá, gyengélkedő lábai miatt. Vékony testű, s arcának színe sárgásba csapott. Képe, Fügertől, hányatott munkában igenis idealizált; a Hormayr ausztriai Plutarchjában ifjabb s kövérebb arcú mint lenni kellene. Adam legjobb metszette, mad. Bayernek pasztellje után, de az Adam rezén Born hidegebb mint volt; a Hormayrén causticusabb. S tudod te, kérdé tőlem, hogy én is magyar vagyok? Nem tudtam, de átalám megvallani, s így feleletemet úgy kelle adnom, a hogy a beszterceiek láták jónak, hogy ne hazudjak, de igazat se mondjak. Ha azt nem tudnám, azt nem tudnám a mivel nemzetem kevélykedik. Igen is, én károlyfehérvári erdélyi magyar vagyok. Értette ő, hogy vendégének nem tehet kedvesebbet, mintha azt magával bővebb ismeretségbe hozza, s így tartalék nélkűl beszéle maga, hazánk, a császár, s a klagenfurti Mariana főherceg asszonyról, ki Bornnal levelezett. Ebédlőjében ennek képe függött, s az Albert szász-tescheni hercegé, s a Born három kedvenceié: prof Ruprecht, Blumauer, Ratschky. Trumeau-aztalán álla a maga büsztje Caracchitól, itt gipszben, mert a márvány nem itt. Kevés napok múlva Selmecre indúla le megtekinteni, mely szerencsével foly az amalgamálás. Az őtet a világ két hemispheriumán híressé tette, hogy Selmecre is jövének hallgatók.”

A szabadkőművesek számára katechismust is állít össze,[1] amelyről Széky Péter, a szabadkőműves szertartások alapos ismerője, úgy vélekedik, hogy ez nem fordítása az előtte ismert szertartáskönyveknek, hanem „alapos tanulmányozás után készült önálló jeles munka, mely nagy mértékben figyelmet érdemel”.

  1. Rituale receptionis tyronis, catechismus fratris tyronis, apertura – tyronum et sodalium. Akad. könyvtár; 1. a Világosság 1884. évf. 99–100. 1.


Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje
Jelentkezés páholya n.a.
Kezes
Kutatók
Felvétel ideje 1784. január 16.
Felvétel páholya Zum tugendhaften Kosmopoliten (Erényes világpolgárokhoz) páholy
Legényavatás ideje
Legényavatás páholya
Mesteravatás ideje
Mesteravatás páholya


Források

Kapcsolódó szócikkek

Ω