Kosztolányi Dezső

A Szabadkőműves Wiki wikiből

. [Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők
α


Kosztolányi Dezső
Kosztolányi Dezső
Életrajzi adatai
Születési neve
Születése helye Szabadka
Születése ideje 1885. március 25.
Foglalkozása író, költő, műfordító
Értékelése
Halála helye Budapest
Halála ideje 1936. november 03.


Szabadkőműves tevékenysége

"Kosztolányi Dezsőt, az érzékeny lélek és a szépség nagy ismerőjeként, a szabadkőművesség három vezérlő fogalma: a Bölcsesség, az Erő és a Szépség közül a legutóbbi vezette a szabadkőművesek közé"[1]

Kosztolányi az 1910-es évektől kezdve a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy által alapított Világ című lap munkatársa. A költő már korábban Szabadkán is találkozhatott a szabadkőművességgel, ugyanis az 1899-től ott működő Kossuth Lajos szabadkőműves kör, később az Alkotás páholy körül pezsgett a szabadkőművesi élet. Kosztolányi Dezső közeli ismerősei, sőt családtagjai is tevékenyen részt vettek ebben. Közéjük tartozott unokatestvérének, dr. Brenner Józsefnek az édesapja, s maga Csáth Géza is előbb lett szabadkőműves. (Már 1912-ben belépett a budapesti Martinovics páholyba.) Valamint hatással lehetett rá az Eötvös kollégium szelleme, olyan társainak, mint például Laczkó Géza és Benedek Marcell barátsága. Kosztolányi beavatásakor a főmester Ranschburg Viktor, az Athenaeum kiadó igazgatója volt. A szokásoktól eltérően nem ő, hanem dr. Bakonyi Kálmán, a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy helyettes nagymestere írta alá a kutatói megbízást. Ennek keltezése 1915. december 30. Az ünnepélyes felavatáson Kosztolányi mellett további négy keresőt vettek fel a Március páholyba. (Cserna Andort, Engl Arthurt, Herodek Istvánt és dr. Kertész Sámuelt). Az összejövetel ünnepélyességét még az is fokozta, hogy ezen a munkán ülték meg dr. Ságody Gyulának huszonötödik éves szabadkőművesi tagságát.

Kosztolányi 1916. november 30-án, I. Ferenc József temetése napján este 8 órai kezdettel a császár és király emlékére tartott szabadkőműves gyászmunkán (gyászünnepélyen) olvasta fel "Láncvers" című költeményét. A megemlékező vers nyomtatásban is megjelent a Kelet 1916. decemberi számában. Ez egyébként a Zsengék, töredékek, rímjátékok közé került a költő összegyűjtött verseinek kötetében, s Kosztolányi hozzá fűzött megjegyzésének ("Alkalmi vers – a szabadkőműveseknek fölolvastam F.I. halálakor.") téves kiolvasásása következtében mindmáig F. J. (Ferenc József) helyett valamely F. I. monogramú szabadkőműves társ temetésére írt költeménynek tartották.

1917. májusában fedezett (kilépett a páholyból), hogy a Március páholyból kivált társaival együtt egy új páholyt alapítson. (Mesterfokba nem avatták föl, valószínűleg azért, mert a feljegyzések szerint csak négy alkalommal (fölvételét és a legényfokba avatását is beszámítva) volt jelen első páholyában szabadkőműves munkán.) Így 1917. május 22-én részt vett az új páholy alapításán, amely a Világ[2] nevet kapta. Ebben a páholyban Kosztolányi már fontos szerepet vállalt, tagja lett az Irodalmi Bizottságnak. Ez a szervezet nemcsak a páholy irodalmi-kulturális életét irányította, hanem a páholy jótékonysági és egyéb mozgalmait is kézben tartotta. Tulajdonképpen ez a bizottság volt a páholy operatív szerve.

Kosztolányi a Tanácsköztársaság bukása után 1921-ig a szélsőjobboldali Új Nemzedék című lap Pardon rovatának szerkesztőjeként éles hangú antiszemita és szabadkőműves ellenes cikkeket írt, megtagadva ezzel saját szabadkőműves múltját is.

Jegyzetek

  1. Az idézet Berényi Zsuzsanna Ágnestől származik.
  2. A választás valószínűleg azért esett a Világ páholynévre, mert akkoriban Kosztolányi és több szabadkőműves társa is a Világ című szabadkőműves lap munkatársa volt.

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei

Kosztolányi Dezső: Láncvers[1] , http://mek.niif.hu/00700/00753/html/vers1502.htm#63


< Kutatói Jelentés Kosztolányi Dezsőről

"Kedv.: Nm.: tv.:em! Örömmel jelenthetem neked, hogy keresőben igen értékes lánczszemet látok. Karakteres, korrekt, igen talentumos és tartalmas ember, aki díszünkre fog válni. A legmelegebben ajánlom. Üdvözöl igaz szeretettel Bakonyi Miksa 1916. jan. 1."

Értesítés mely tudatja Kosztolányi legény fokba való emelését [2] "MARCIUS •XIIBudapest keletén 19 16. december 12

Szer.: Tv.:! Páholyunk f. hó 18-án, hétfőn este fél 8 órakor II. f.: munkát tart, amelyen: Engel Arthur, Herodek István, dr. Kertész Sámuel és Kosztolányi Dezső tanoncttveket fogjuk a legényfokba emelni."


  1. Jegyzete a Kosztolányi kötetekben így szerepel:„Alkalmi vers; — a szabadkőműveseknek, fölolvastam F. I. halálakor.” Sokáig úgy vélték, hogy a Világ páholy egyik alapítójának temetésén hangzott el halotti beszédként. Berényi Zsuzsanna szerint az elhunyt személy Forgách Jenő, ellentétben Réz Pál feltételezésével aki Farkas Imreként oldotta fel a monogramot. 2019-ben derült ki, hogy Ferenc József halálára íródott.
  2. Az értesítésből csak a Kosztolányira vonatkozó részek szerepelnek itt. A teljes szöveg megtalálható az idézett cikkben.


Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje 1915. december 20.
Jelentkezés páholya Március páholy
Kezes
Kutatók Bakonyi Miksa, Bálint Lajos
Felvétel ideje 1916. február 07.
Felvétel páholya Március páholy
Legényavatás ideje 1916. december 18.
Legényavatás páholya Március páholy
Mesteravatás ideje -
Mesteravatás páholya -


Források

Kapcsolódó szócikkek

Ω