Lewis Lajos

A Szabadkőműves Wiki wikiből

. [Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők
α


Lewis Lajos
Ludwig%252520Lewis.jpg
Életrajzi adatai
Születési neve Ludwig Lewis
Születése helye Hamburg
Születése ideje 1799. március 06.
Foglalkozása nyelvtanár
Értékelése A magyar szabadkőművesség újjáélesztője.
Halála helye Budapest
Halála ideje 1890. július 17.


Szabadkőműves tevékenysége

Lewis Lajos angol származású de hamburgi születésű nyelvtanárt 1836-ban vették fel a stettini Három Arany Vasmacska szabadkőműves páholyba, majd 1837. január 26-án megkapta a mesterfokozatot. 1838. augusztus 10-én Supreme Grand Royal Arch Chapter of Scotland és ezzel közel egy időben a Canongate Kilwinning (Edinburgh) páholy is befogadta.[1]

Lewis Lajos 1842-től Bécsben tanított, majd amikor állását itt elvesztette, Pesten folytatta a nyelvoktatást.

A bécsi forradalom légkörében 1848. szeptember 2-án a belügyminisztériumtól engedélyt kapott a Szent József páholy újjáalapításához, s október 4-én meg is tartották a páholy megnyitó ünnepségét[2] , de még októberben az abszolutizmus uralomra jutásával a páholy működését be kellett szüntetni.[3] Pestre költözve az egyetem magántanáraként működött.

Schwarzenberg kormányfő megbízásából 1852-ben Belgrádba utazott, hogy egy ottani páholyról jelentést készítsen. A páholyban tiszteleti tag lett, mely címet a főmester, Ismael Effendi adományozta neki. Ezt a kormány részére végzett munkáját később sokszor a szemére vetették.[4]

A hazai - külföldön felavatott - szabadkőművesek 1861. augusztus l6-án felkérték Lewis Lajost, hogy alkotmányt szerezzen a hamburgi nagypáholytól Szt. István néven alapítandó páholyuk részére.[5]

Buck hamburgi nagymester november 3-án, hivatkozással nagypáholyának alkotmányára, azt válaszolta a kérvényre, hogy nélkülözhetlen a kormány engedélye írásban; a páholy alapítóinak kötelezvénye, hogy gyűléseiken a politikai és vallási kérdéseket mellőzik; és végül ígéretük, hogy a hamburgi nagypáholy törvényeit és szertartásait híven követni és német nyelven fognak dolgozni. Az alapítók azonban nem voltak hajlandók hatósági engedélyért folyamodni és a német nyelvet elfogadni. S ezen meghiúsult a páholy hivatalos megalapítása, bár munkáit – ideiglenesen német nyelven – megkezdte, azokat többnyire a városligeti Bartl-féle villában tartotta, és tagjainak számát 27-re növelte.[6]

Lewis%252520Lajos.jpg
Lewis Lajos főmester

1863. december 28-án újra kísérletet tettek a hamburgi nagypáholy oltalma alatt német páholyt alapítani abban a reményben, hogy azt a kormány hallgatólagosan tűrni fogja. Ugyanis Worafka, a pesti rendőrség igazgatója Lewis Lajosnak ezt megígérte. Erre számítva a páholyt ideiglenesen meg is alapították; Lewist főmesterré, Rohmad tanítót titkárrá, Scheurer gyárost pedig kincstárnokká választották; páholy-helyiséget is béreltek, s azt már 200 forintnyi költséggel be is rendezték. Ám a rendszeres munkát nem tudták elkezdeni, mivel a Hamburgból követelt hatósági engedélyt nem kapták meg.[7]

1864-ben Schmerling miniszterelnökhöz kérvényt intéztek, melyet Lewis személyesen nyújtott be, de azt a feleletet kapta: „Nem hiszem, hogy a páholy-ügy Magyarországon megengedhető lesz.” További feleletet kaptak a pesti rendőrség útján. Ez maga elé idézte, kihallgatta, s a legszigorúbban eltiltotta őket páholyok tartásától, mivel ellenkező esetben a hadi törvényszék elé fognának állíttatni. De elbukott Schmerling, és helyébe lépett gróf Belcredi, ki humánus, szabadelvű államférfi hírében állt. E körülmény a tt.-et újabb lépésre bátorította fel, amelyet nevükben Lewis tett meg, 1865. szept. 23-án kérvényt nyújtván be, melyben a szabadkőművesség alapelveit fejtegetvén Pesten és Bécsben páholyok alapítására engedélyt kért. Gróf Belcredi átvette a kérvényt, néhány kérdést intézett Lewishez, s azután elbocsátotta azzal, hogy az ügyet meg fogja fontolni.[8]

Lewis Lajos 1867-ben, a kiegyezést kísérő kedvező politikai légkörben először újra a bécsi Szent József páholy próbálta meg újjáéleszteni, de a Helytartótanács elutasította kérvényét. Ezek után Pesten próbálkozott, s 1867 végén engedélyt kapva alakította meg a 1868. június 26-án[9] a betiltás utáni első legális magyar háromfokozatú, ún. jánosrendi páholyt, amely német nyelven dolgozott és a "zur Einigkeit im Vaterlande" (“Egyesség a hazában”) nevet viselte. A páholyból hamarosan kiváltak a magyarok és fölélesztették az 1861-ben kis ideig működött „Szt. István” páholyt.[10]

A viszályok következtében Lewis is ott hagyta páholyát és híveiből a saját lakásán alapította meg a "Zur Grossmuth" páholyt, amely egy ideig nagypáholyi keretek nélkül dolgozott, amíg a Magyar Nagyoriens védőszárnyai alá nem fogadta. Ennek a páholynak is főmestere volt Lewis Lajos.[11]

Lewis Lajos érdemei elévülhetetlenek voltak a magyarországi szabadkőművesség újjáélesztésében, viszont személye számos konfliktust generált a páholyok között. Idősebb korában, vagyon és jövedelem nélkül lévén, elvárta, sőt megkövetelte, hogy a magyar szabadkőművesség segélyezze.

Hosszú élete során számos hazai és külföldi páholy tiszteletbeli tagja volt.

Jegyzetek

  1. Lewis 2006
  2. Lewis 2006
  3. Balassa 1924
  4. Lewis 2006
  5. Abafi 1993
  6. Abafi 1993
  7. Abafi 1993
  8. Abafi 1993
  9. Abafi 1993 szerint 1868. október 27-én
  10. Hollós 1873
  11. Hollós 1873

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei

  • Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich. U. ott, 1860. (2. kiadás: Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich-Ungarn. Leipzig, 1872. cz.)
  • Rede zur Neujahr-Feier 1871. gehalten in der gerechten und vollkommenen Sct. Johann-Loge zur Grossmuth. U. ott, 1871.
  • Wesen und Geschichte der Freimaurerei zehn Vorlesungen. Bpest, 1875. (3. kiadás. U. ott, 1876.)
  • Meine Erlebnisse auf dem Felde der Freimaurerei in Österreich und Ungarn, Latomia, Neue Zeitschrift für Freimaurerei, 1880, no 15., Leipzig, 117-119.


Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje
Jelentkezés páholya n.a.
Kezes
Kutatók
Felvétel ideje 1836. január 14.
Felvétel páholya Három Arany Vasmacska (Stettin)
Legényavatás ideje
Legényavatás páholya
Mesteravatás ideje 1837. január 26.
Mesteravatás páholya


Források

  • Hollós 1873: Hollós László: A szabadkőművesség története. Budapest. 1873. Online hozzáférés
  • Balassa 1924: Balassa József: A szabadkőművesség története. Budapest. 1924. Online hozzáférés
  • Abafi 1993: Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1993. ISBN 963-05-6540-4 Reprint
  • Lewis 2006: Lewis Lajos: Élményeim a szabadkőművességről Ausztriában és Magyarországon, Kelet, 2006./1-2. 37-41. oldal
  • Wikipedia cikk: Lewis lajos, https://hu.wikipedia.org/wiki/Ludwig_Lewis

Kapcsolódó szócikkek

Ω