Martinovics Ignác

A Szabadkőműves Wiki wikiből


. [Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők
α


Martinovics Ignác
Martinovics Ignác
Életrajzi adatai
Születési neve Martinovics Ignác József Domonkos
Születése helye Pest
Születése ideje 1755. július 20.
Foglalkozása fizikus, kémikus, bölcseleti és teológiai doktor
Értékelése Politikai kalandor, a magyar jakobinus mozgalom vezére.
Halála helye Buda
Halála ideje 1795. május 20.


A korábban bécsi besúgóként tevékenykedő Martinovics volt az első magyar gondolkodó, aki – minden hibája dacára – átvette a francia forradalom, az emberi egyenlőség eszméit, ezért a későbbi korok forradalmárjai példaképüknek tekintették őt.

Az 1790-ben trónra lépő II. Lipót szolgálatába állította a becsvágyó férfit: besúgóként alkalmazta a pályáján megrekedt tudóst, akinek feladata a Magyarországon elterjedt, nyugati mintára létrehozott titkos társaságok – elsősorban a szabadkőművesek és az illuminátusok – megfigyelése volt.

Lipót utóda, I. Ferenc, aki kezdetben még támogatta Martinovicsot – szászvári címzetes apátnak nevezte ki –, nemsokára megvonta bizalmát a besúgótól, az érvényesülés minden lehetőségétől megfosztotta.

A csalódott Martinovics ezután egykori munkaadói ellen fordult, kihasználva azt a kapcsolati hálót, amit még ügynökként épített ki.

1794-ben kezdte megszervezni a magyar jakobinus mozgalom két szervezetét, a mérsékeltebb – többnyire szegény nemesekből álló – Reformátorok Társaságát, és a radikálisabb Szabadság és Egyenlőség Társaságát. A két szervezet főigazgatója maga Martinovics lett, és 1794-es kátéjában – Az ember és polgár kátéja – gyökeres társadalmi átalakítást sürgetett, melynek eredményeként – a nemesség eltörlése után – Magyarországból egy föderális köztársaságot akart létrehozni.

Szabadkőműves tevékenysége

Martinovics Ignác, a magyar jakobinus mozgalom kezdeményezője és vezetője valószínűleg a kárpátaljai Lembergben (ma Lvov) lett szabadkőműves.[1] Önmagáról azt terjesztette, hogy Párizsban több szabadkőműves páholyba is belépett, ill. illuminátus is lett. Mindezeket erős kétségekkel kell fogadnunk, mert besúgói jelentései is bővelkednek túlzásokban, sőt hamisításokban is.

A mozgalom végső célja a köztársaság kikiáltása volt, s ebben oroszlánrészt vállaltak a szabadkőművesek. A Reformátorok Társasága élén igazgatóként álló gróf Sigray Jakab is szabadkőműves volt. Hajnóczy József a Szabadság és Egyenlőség Társasága elnöke ugyancsak a szabadkőművesekhez tartozott. Laczkovics János a pesti „A nagyszívűséghez” páholy tagja is részt vett az összeesküvésben. A kor jeles gondolkodói csaknem kivétel nélkül részt vettek a mozgalomban, s szabadkőművesek voltak.

Martinovics óvatlansága, majd elfogatása utáni részletes vallomása - sokak szerint árulása - kiszolgáltatta a résztvevőket az önkénynek. Többüket kivégezték, sokan, köztük Kazinczy Ferenc, hosszú rabságot szenvedtek meggyőződésükért.

Martinovics életével fizetett tevékenységéért.

Emlékét a magyar szabadkőművesség körében a Magyarországi Nagyoriens keretei között működő Martinovics páholy őrzi.

Jegyzetek

  1. L. Nagy Zsuzsa: Szabadkőművesek

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei

Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje
Jelentkezés páholya n.a.
Kezes
Kutatók
Felvétel ideje
Felvétel páholya Csehország?
Legényavatás ideje
Legényavatás páholya
Mesteravatás ideje
Mesteravatás páholya


Források

Kapcsolódó szócikkek

Ω