Splényi Ferenc

A Szabadkőműves Wiki wikiből


. [Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők
α


báró Mihálydi Splényi Ferenc
Spl%2525C3%2525A9nyi%252520Ferenc.jpg
Életrajzi adatai
Születési neve Splényi Ferenc Xavér
Születése helye Ternye
Születése ideje 1731. november 22.
Foglalkozása katolikus pap, váci püspök
Értékelése
Halála helye Vác
Halála ideje 1795. december 22.


Szabadkőműves tevékenysége

A Hallgatagsághoz címzett pozsonyi páholyt 1776-ben vagy 1777-ban a Draskovich-féle rendszerhez való csatlakozásra bírta a Pozsonyban állomásozó Draskovich János nagymester. 1778-ban a páholy főmestere volt báró Splény Ferenc esztergomi kanonok, sümegi apát elébb (a rend feloszlatásáig) jezsuita, utóbb váci püspök. Fennmaradt egy nyugta, amely szerint báró Splény Ferenc kanonok 1781-ben 50 aranyat előlegezett az „arany-munkák” előmozdításául báró Splény Jánosnak (rendi neve Akus) – ami azt jelzi, hogy a Draskovich-féle magasabb fokok alkímiával is foglalkoztak.

Mivel az ország új fővárosa Buda lett, a hivatalok és a hivatalnokok 1783-tól kezdve ide áthelyeztettek. A Hallgatagsághoz címzett pozsonyi páholy így tagjainak nagyobb részével, köztük Splény Ferenccel átköltözött Budára, ahol 1784-ben már elkezdte működését. A tagok kisebbik - Pozsonyban maradt - részére alapították meg az Egyesüléshez című páholyt.

Splény Ferenc későbbi szabadkőműves tevékenységéről nem tudunk, feltehetőleg nem is nagyon lett volna módja rá, hiszen 1787 és 1795 között ő töltötte be Vác püspöki tisztjét.[1] Liberális nézeteire és tevékenységére jellemző, hogy 1790-ben ő terjesztette be a II. József halála után megrendült jogállású zsidók kérvényét helyzetük rendezésére, s ez alapján fogadták el az 1790:XXXVIII. törvénycikket, amely a magyar zsidóság jogalapját 1840-ig biztosította.[2]

Jegyzetek

  1. Tragor Ignác így ír püspökségéről: "A szabadkőműves Splényi püspök alatt szabadon olvashatta Vác felvilágosult polgársága az istentagadó, Rousseau és Voltaire hitetlenséget hirdető tanításait, megtalálta útját a szabadelvű szellem az alsópapság fiatalabb tagjainak körébe is. "
  2. E nagyjelentőségű törvénycikk alkotmányosan szentesítette a II. József által a zsidók számára létrehozott helyzetet. Azok a zsidók, akik II. József uralkodása alatt a városokba költözködtek, továbbra is háborítatlanul ott maradhattak, iskolákat végezhettek, egyetemet látogathattak stb.

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei

Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje
Jelentkezés páholya n.a.
Kezes
Kutatók
Felvétel ideje
Felvétel páholya Hallgatagsághoz ? páholy
Legényavatás ideje
Legényavatás páholya
Mesteravatás ideje
Mesteravatás páholya


Források

Kapcsolódó szócikkek

Ω