Török Lajos

A Szabadkőműves Wiki wikiből


. [Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők
α


gróf Török Lajos
gróf Török Lajos
Életrajzi adatai
Születési neve
Születése helye
Születése ideje 1748. október 07.
Foglalkozása A kassai tanulmányi kerület főigazgatója
Értékelése
Halála helye Nagykázmér
Halála ideje 1810. május 23.


Szabadkőműves tevékenysége

1780. májusában kívánt Miskolcon rózsakeresztesi kört, s ennek előkészítőéjül páholyt is alapítani, mégpedig az eperjesi, abaúji, és zempléni testvérek köréből. Rózsakeresztesi felettese Heinzeli Márton, korább az Erényes utazóhoz eperjesi páholy főmestere támogatta Török tervét, de azt tanácsolta, hogy a szabadkőművességgel ne foglalkozzon túl sokat, utalva erre a rózsakeresztesség fontosabb mivoltára. Erre Török szándéka megvalósításához fogott, az eperjesi páholytól megkapta az 1-3. a skót és salamoni fokok szertartásait. A páholyt azonban addig nem alapította meg, míg tisztába nem volt azzal, hogy a rózsakeresztesi rend számára a páholyból 9 tagot biztosan meg tud nyerni. Elsősorban ez irányban kezdett kutatni, mígnem meggyőződött arról, hogy elegendő férfit tud felvenni a rózsakeresztesi kör s mind a páholy részére. Erre haladéktalanul kikérte Eperjestől az alapító levelet a rózsakeresztesi kör, és az új latin nyelven dolgozó páholy részére. Az utóbbi az Erényes világpolgároz cím alatt Miskolcon kezdte meg a munkát. Mindkettőt megígérték, s el is küldték az alapító levelet, de formahiba miatt Török Ferenc ezt visszaküldte, mivel inkább a korábban megszűnt Égő csipkebokorhoz páholy nevét akarta sajátjára használni. Ennek értelmében Eperjesről kiküldték az új okleveleket, azonban a kérelemtől eltérően a páholynév az Erényes világpolgárhoz maradt. Később ez intézkedésekbe gr. Török s majd a páholy is belenyugodott, s a páholy még magasabb fokokban sem nevezte az Égő csipkebokorhoz. Ha már a páholy nevén nem tudott változtatni, úgy Török a varsói nagypáholynak gróf Moszynski nagymester által aláírt eredeti francia alapító levelét legalább hiteles másolatban kívánta megszerezni, amely szerint az eperjesi páholy más páholyok alapítására fel van jogosítva, (s így az övéjük is szabályos páholy). Ezt később a páholyban felolvasta, s a testvérekkel aláíratta, és az eredetit visszaküldte Eperjesre. Mihelyt a javított levél megérkezett 1781. máj 18-án Miskolcon a Baksay-féle házban gróf Török Lajos elnöksége alatt megnyílt a páholyt. A páholy kezdetben hiányos volt a felszerelést illetőleg, ezeket a feloszlott Nagyszívűséghez pesti páholyból szerezték be. Török nem csak a külsőségekre fordított igényt, hanem a testvérek képzésére, s az ezeket szolgáló eszközökre is. Egy korábbi affér miatt a páholy rövid időre szünetelt, s Török csak 1781. október 15-én nyitotta meg újra a munkát. Ez alkalommal Török bejelenti, hogy a nyár folyamán minden szertartás nélkül felvett három tagot ( ezek: Királyi József, gr. Aspremont János, Bernáth László). 1782. március 20-án mikor ismét összegyűltek, figyelmüket fontos ügy kötötte le, az osztrák nagypáholy alakításának terve, melyet Bécsből közöltek e páhollyal. E célra Bécsbe utazott Török, hogy intézkedjen a csatlakozás, s a páholy jogainak megtartása érdekében. 1782. július 2-ki munkában Török örömmel számol be, hogy páholyuk azt osztrák tartományi nagypáholyhoz csatalakozott. Török minden alkalommal hangsúlyozta a páholy jogait, hogy magasabb fokokban is dolgozhasson, s 1782-ben Török Ferenc kapott Bécstől még egy fokot, a keleti építészek fokát. Már 1784. elején jelenthette gr. Török az eperjesi testvéreknek páholya felvirágzását, sőt azt is, hogy sikerült megnyernie magának Zemplénből Kazinczy Ferencet is.

...

Jegyzetek

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei

Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje
Jelentkezés páholya n.a.
Kezes
Kutatók
Felvétel ideje 1773. évben
Felvétel páholya a Szarvashoz (Bécs) páholy
Legényavatás ideje
Legényavatás páholya
Mesteravatás ideje
Mesteravatás páholya


Források

  • Abafi Lajos: A szabadkőművesség története Magyarországon
  • Wikipédia cikk: Török Lajos

Kapcsolódó szócikkek

Ω