Váradi Antal

A Szabadkőműves Wiki wikiből


. [Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők
α


Váradi Antal
Váradi Antal
Életrajzi adatai
Születési neve Weber Antal
Születése helye Závod
Születése ideje 1854. május 02.
Foglalkozása bölcseleti doktor, drámaíró, színművészeti akadémiai igazgató
Értékelése
Halála helye Budapest
Halála ideje 1923. március 05.


Szabadkőműves tevékenysége

Váradi Antalt feltehetőleg 1886-ban[1] vette fel a skót rítusú Könyves Kálmán páholy. Még ebben a páholyban érte el a mester fokot, majd 1889. október 8-án páholyalapítás céljából több társával (Tamássy József, Gabányi Árpád) fedezett. A megalapított Hungária páholy főmestere volt 1889-1995 között, örökös tiszteletbeli főmesterré választották 1896-ban. 1901-ben elvállalja az I. felügyelői tisztséget, s haláláig buzgó tagja a páholynak.[2] 1909. október 17-én a kivégzett Ferrer[3] emlékére Váradi Antal is beszédet mondott.

Jegyzetek

  1. Palatinus 1939  Palatinus 1886-ot ír, Berényi 2005  Berényi adatai kaotikusak, szerinte 1887. február 3-án jelentkezett, 1887. augusztus 22-én vették fel, 2. fokra 1887. június 17-én, 3. fokra 1887. december 20-án lépett.
  2. Paulay 1987
  3. 1909. október 13-án a barcelonai Montjuch erőd lövészárkában kivégezték Francisco Ferrer y Guardia spanyol nevelőt és szabadgondolkodót. A hamis tárgyalást követően, melynek során semmiféle szilárd bizonyítékot nem hoztak fel ellene, egy katonai bíróság bűnösnek találta őt népfelkelésre való lázításban. (PAUL AVRICH: Ferrer vértanúsága)

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei

(DPK: A „Demokratia” Páholy Könyvtára)

  • Váradi Antal és Gelléri Mór: Zászlóavatási szertartás, (DPK 2.)
  • A szabadkőművesség az ember szíve. Felvételi beszéd, (DPK 8.)
  • Váradi Antal, Gelléri Mór és Fekete Ignác: A páholymunka megnyitásának magyarázata, (DPK 16.)
  • A mi eszméink és törekvéseink. Felvételi beszéd, (DPK 22.)
  • A »Demokratia« fölavatásának 10-ik évfordulóján. Megemlékezés oktatás alakjában. Irták Gelléri Mór, Váradi Antal, Katona Béla, Verő György. (27 l.) 1900., (DPK 48.)
  • Emlékezések, rajzolat

Ebben saját felvételéről így emlékezett:

"Az én fölvételem apróságai sem érdektelenek. Hevesi Józsival vettek föl bennünket együtt, a régi bérházban. Mezei Mór szavát mintha most is hallanám. Én, bekötött szemmel, frázisgyártó lévén már akkor is,olyan kőművesi beszédet penderítettem látatlanban, hogy harsogó taps lett a jutalma. Ezt aztán megjegyeztem magamnak, s arra törekedtem, hogy a felveendők rövid feleleteket adjanak. Azt mondták rá a Váradi-cirkusz akkori látogatói (így jellemezték az én frázisgyártó főmesterségemet) hogy irígylem másoktól a szót s magam akarok elmondani mindent. akárcsak Zuboly a Szentiván-éji álomban. Ordítok én mindent!"

Váradi "Iskarióth" című drámájában a szabadkőműves rituáléra utalva a következőket írja:

"— — nap egy hatalmas fénysugára, Neve: Igazság! Czélja: Népszabadság! S jeligéje az Úrnak szent igéje, Melylyel megalkotá az új világot: »Legyen világosság!«" "Iskarióth", Tragédia öt felvonásban. I. felvonás. 3. jelenés.


Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje 1886. február 03.
Jelentkezés páholya Könyves Kálmán páholy
Kezes Gelléri Mór
Kutatók Liebold Ferenc, Kenedi Géza, Lukáts Gyula
Felvétel ideje 1886. augusztus 22.
Felvétel páholya Könyves Kálmán páholy
Legényavatás ideje 1887. június 17.
Legényavatás páholya Könyves Kálmán páholy
Mesteravatás ideje 1887. december 20.
Mesteravatás páholya Könyves Kálmán páholy


Források

  • Paulay 1987: Paulay Lajos: Paulay Ede és színházi kortársai szabadkőműves működése. Színháztudományi Szemle, XXIV. évf. 1987. 85–108.. o. Online hozzáférés
  • Berényi 2005: Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest: Argumentum. 2005. 272. o.
  • Palatinus 1939: Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei II.: A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Budapest: Budai-Bernwallner József könyvnyomdája. 1939. 5. o.
  • szabadkőműves színészek Magyarországon. MAGYAR SZÍNHÁZMŰVÉSZETI LEXIKON. (Hozzáférés: 2015. március 27.)
  • Váradi Antal. Wikipedia. (Hozzáférés: 2015. március 27.)






Skót rítusú pályafutása
18. fok ideje  ?
18. fok műhelye
30. fok ideje  ?
30. fok műhelye
33. fok ideje  ?
33. fok műhelye



További információk

Kapcsolódó szócikkek

Ω