Várady Zsigmond

A Szabadkőműves Wiki wikiből


. [Blog]       [Hírek, események]       [Programok]       [Könyvek]       [Cikkek]       [Aukciók]       [Páholyok]       [Wiki]       [Képgaléria]       [Naptárak]       [Bibliográfia]       [Napjaink páholyai]       [Látogatói statisztikák]       [Letölthető anyagok]       [Deklaráció]       [Kapcsolatok]       [Keresések]


Chat --- Fórum --- Játékok, kvízek, rejtvények --- Érmek és jelvények --- Keresések--- Szerkesztők
α


Várady Zsigmond
Várady Zsigmond
Életrajzi adatai
Születési neve Várady-Borbély Zsigmond
Születése helye Szilágysomlyó
Születése ideje 1865. január 04.
Foglalkozása ügyvéd
Értékelése
Halála helye Semmering, Ausztria
Halála ideje 1913. január 17.


Szabadkőműves tevékenysége

Várady Zsigmond, az elszegényedett nemesi családból származó sikeres ügyvéd, Nagyvárad társadalmi életnek egyik központi alakja, harmincéves korában csatlakozott a szabadkőműves szövetséghez. A nagyváradi László király páholy korábbi válságából 1895-ben Váradyval és még néhány új taggal (Radó Ignác, Várnai Ferenc ügyvédek, Grósz Menyhért és Edelmann Menyhért orvosok, Sulyok István és Csák Máté református lelkészek a legismertebbek), a város tekintélyes polgáraival bővülve jelentősen megerősödött.

Az 1896 elején tartott tisztújító közgyűlésen Váradyt helyettes főmesterré választják, két évvel később már ő lesz a páholy főmestere. A Nagypáholy konzervatív és óvatoskodó vezetői megriadnak az új főmester túl radikális reformjavaslataitól, különösen éles vitát robbantott ki Várady három részben kidolgozott "Társadalmi program" című könyve, amelyben összefoglalta javaslatait a szabadkőművesség és az egész társadalom megújítására.

A nagypáholy rosszallásai miatt 1901-ben Várady már nem vállalta a főmesteri tisztséget. 1902-ben páholya mégis őt küldte a Nagypáholy szövetségtanácsába képviselőként, így bekerül az országos vezetésbe . Ebben az évben jött létre Várady Zsigmond kezdeményezésére a László király páholy támogatásával a Párbajellenes Szövetség. Az 1902. február 2-án tartott tisztújító közgyűlésen Váradyt a páholy örökös tiszteletbeli főmesternek választották meg munkája elismeréséül. Az ő javaslatára újabb kezdeményezéssel fordulnak a Nagypáholyhoz, hogy az 1902 őszén Genfben megtartandó nemzetközi szabadkőműves-konferencián képviselje a vallási és faji megkülönböztetés bármely formájának a megszüntetését a szabadkőműves-páholyokban. A Nagypáholy ugyan a javaslatot a kérést elfogadta, de a küldöttségből az eredetileg tagnak jelölt Váradyt kihagyták, s végül az indítványt sem tárgyalták meg Genfben.

Elutasításban részesült újabb javaslata országos szabadkőműves vándorgyűlések megtartására, így a páholy saját szervezésében tartották meg a találkozót 1903 októberében Nagyváradon, tizenhat páholy képviselőivel. A "konferencia" rendkívül sikeres lett. Várady Zsigmond nagy hatású előadást tartott //Küzdelem a reakció//ellen címmel, melyben harcot hirdetett a reakció „két méregfája”, a militarizmus és a klerikalizmus ellen. Cikkeiben, előadásaiban hitet tett a választójog reformja - beleértve a nők választójogát-, a szekularizáció és az egyházi nagybirtokok felosztása mellett. Emiatt ellenfelei a vallás ellenségének nevezték, pedig hívő református, sőt a református egyház helyi főgondnoka volt 1901–1903 között.

1903-ban belépett a politika világába, de csak 1910-ben sikerült a kormányzó Nemzeti Munkapárt színeiben elnyerni a képviselőséget. A parlamentben a Munkapárt radikálisai közé tartozott, de mivel álláspontját nem tudta érvényesíteni, bejelentette kilépését. Ennek következményeképp sajtóban támadások érték. Két hétre rá, 1913. január 17-én Várady Zsigmond öngyilkos lett, búcsúlevelében azt írta: „//Fájdalmaim a sírba visznek//”.

Végrendeletében vagyonának egyharmadát a nagyváradi református egyházra hagyta, hogy a kamatok „//teljesen szegény, tehetséges református tanulók kiképzésére és nevelésére adassanak ki évente ösztöndíjként//”. A második harmadot a László király páholyra hagyta, hogy „//legyen belőle emberbaráti alapítvány, melyből egy olyan egyént jutalmazzanak, aki a nemzet vagy a város kulturális, humanista emelkedéséért hasznos szolgálatot tett, de kiadható az évi jövedelem oly cél, vállalkozás vagy egyesület támogatására is, melyek a humanista szellemet, testvériséget, összetartást, a boldogságot szolgálják//”. Végül vagyonának utolsó harmadát hagyta feleségére és szegényebb sorsú rokonaira.

Halála után utcát neveztek el róla Váradon, de néhány év múlva aztán átnevezték. Dutka Ákos, a neves költő 1918. január 18-án a László Király Páholyban //Egy sír előtt// című versében emlékezett meg róla, s //„A Holnap” városa// című, regényes korrajznak titulált könyvében „//hajlott beesett mellű jakobinusnak, a szabadkőművesek Európát járó eszének//” nevezte Váradyt.

Jegyzetek

Szabadkőművességgel kapcsolatos művei

  • Várady Zsigmond: Martinovics Ignácz, Budapest, 1909.
  • Várady Zsigmond: A szabadkőműves világszövetség és a világháború, A Cél V. évf. 11. sz., Budapest, 1914., 783-789. oldal
  • [Várady Zsigmond]: Társadalmi programm I-II. (1900.) III. (1902.) Nagyvárad, második kiadás, 1906.


Szabadkőműves pályafutása
Jelentkezés ideje
Jelentkezés páholya László király páholy
Kezes
Kutatók
Felvétel ideje 1895-ben
Felvétel páholya László király páholy
Legényavatás ideje
Legényavatás páholya
Mesteravatás ideje
Mesteravatás páholya


Források

Kapcsolódó szócikkek

Ω